Mikor kell energetikai tanúsítványt kiállítani?

2009. január 1. óta új építmény építésekor a 7/2006. (V.24.) TMN rendelet előírt követelményértékeinek való megfelelést igazolni kell.

2012. január 1 óta meglévő épületek (önálló rendeltetési egységek, lakás) eladásakor, 1 éven túli bérmenybe adáskor kötelező energetikai tanúsítvány kiállítása.
Kiegészítés a lakásokra vonatkozóan:
A lakások és helyisége elidegenítéséről és bérletéről szóló törvényt a Parlament módosította az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. tv. 48. részében. Ez a hosszú távú bérbeadásra vonatkozóan módosítja a jelenlegi előírásokat! 2012. június 1-től 2015 december 31-ig csak akkor kell új bérleti szerződések esetében az energetikai tanúsítvány, ha a bérleti szerződés egy teljes épületre szól. Ebben az esetben már a hirdetésnél is fel kell tűntetni az épület energetikai besorolását. (Értelemszerűen a kivételek itt is érvényesek, tehát műemlék, templom, mezőgazdasági és ipari épületek egy része és az ideiglenes használatú épületek esetében sem kell). Önálló lakás vagy egy épületnek csak egy részét elfoglaló önálló rendeltetési egység esetében még 1 évet meghaladó új szerződés esetében sem kell energetikai tanúsítvány 2012. június 1-től 2015. december 31-ig.
Energetikai tanúsítványt kell kiállítani állami tulajdonú hatósági rendeltetésű épületek esetében is, ha az épület hasznos alapterülete meghaladja az 1000 m2-t, mely jól látható helyen történő kifüggesztése is kötelező.

Az épület energetikai jellemzőit tanúsítani kell:

• új épület építése,
• meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása,
• meglévő épület (önálló rendeltetési egység) egy évet meghaladó bérbeadása,
• 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.

Nem szükséges energetikai minőségtanúsítvány kiállítása az alábbi esetekben:

• az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
• az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre;
• a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre;
• a hitéleti rendeltetésű épületre;
• a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre;
• a mezőgazdasági rendeltetésű épületre;
• azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m3, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki;
• a műhely rendeltetésű épületre;
• a levegővel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló - sátorszerkezetekre.